agonia
eesti

v3
 

Agonia.Net | Poliitika | Mission Kontakt | Osale
poezii poezii poezii poezii poezii
poezii
armana Poezii, Poezie deutsch Poezii, Poezie english Poezii, Poezie espanol Poezii, Poezie francais Poezii, Poezie italiano Poezii, Poezie japanese Poezii, Poezie portugues Poezii, Poezie romana Poezii, Poezie russkaia Poezii, Poezie

Artikkel Ühendused Võistlus Essee Multimeedia Personals Luule Press Proosa _QUOTE

Poezii Romnesti - Romanian Poetry

poezii


 

Dsida Jenõ[Dsida_Jenõ]

 
  Dsida_Jenõ

Elukoha linn: n. Szatmárnémeti (Satu-Mare) - d. Kolozsvár
Vaikekeel Vaikekeel


Biograafia Dsida Jenõ

Isiklik veebileht Dsida Jenõ


 
Use this address to access this author page

Authorship & Copyright Protection (beta):
 Active compilations of this author: :

Need on selle autori kõige uuemad tekstid:

Luule (6)
Kõik (6)

Need on selle autori kõige uuemad tekstid:

Kommentaarid:

Texts submited to the virtual library:

Lehekülg: 1

Egy fecske átsuhan :
Luule 2011-12-04 (5278 hits )

Ide hallgass :
Luule 2011-12-04 (5263 hits )

Minden nap esttel végzõdik :
Luule 2011-12-04 (5075 hits )

Nagycsütörtök :
Luule 2011-12-04 (5235 hits )

Nagycsütörtök :
Luule 2012-02-16 (4012 hits )

Vajon hol jár? :
Luule 2011-12-04 (5594 hits )


Lehekülg: 1





Biograafia Dsida Jenõ

Dsida Jenõ (Szatmárnémeti, 1907. május 17. – Kolozsvár, 1938. június 7.) erdélyi magyar költõ.

Dsida Jenõ 1907-ben született Szatmárnémetiben, apja Dsida Aladár az osztrák-magyar közös hadsereg mérnökkari tisztje volt. Anyja Csengeri Tóth Margit, aki Beregszászon élt. Itt ismerkedtek össze és szerettek egymásba, házasságkötésüknek regényes története van.
Dsida Jenõ gyermekkorát beárnyékolta az elsõ világháború. Apja orosz hadifogságba került, nagybátyja, akitõl keresztnevét kapta, elesett a galíciai harcmezõn. Családja tönkrement, apjának polgári foglalkozást kellett keresnie, így lett az Erdélyi Római Katolikus Státus tisztviselõje. Dsida Jenõ Budapesten, Beregszászon és Szatmárnémetiben végezte tanulmányait.


Dsida Jenõ fiatalkori fényképe
Kora ifjúságától kezdve költõnek készült. Benedek Elek fedezte föl és indította el költõi pályáján. 1923 augusztusától 1927 márciusáig – tizenhat éves korától húszéves koráig – a Cimbora címû folyóiratban jelent meg a legtöbb verse és mûfordítása. „Elek nagyapó” unokáknak kijáró szeretettel és felelõsségtudattal segítette a pályakezdõ költõt az önmagára találásban, tehetsége kibontakoztatásában. 1925-ben, szülei akaratát követve a kolozsvári egyetem jogi karára iratkozott be, tanulmányait nem fejezte be. 1936-ban jegyezte el nagy szerelmét Imbery Melindát, 1937-ben összeházasodtak. Nemcsak versei, hanem levelezésük is méltó emléke kapcsolatuknak. Dsida Jenõ szívbetegségben szenvedett. 1938-ban meghûlt, hónapokig feküdt a kolozsvári kórházban, de nem sikerült megmenteni. 1938. június 7-én csendben meghalt. A Házsongárdi temetõben temették el, a szertartást Márton Áron kanonok-plébános végezte.

Leselkedõ magány, 1928
Nagycsütörtök, 1933
Angyalok citeráján, 1938
Jövendõ havak himnusza, 1923-27
Rettenetes virágének, 1928-1938
Séta egy csodálatos szigeten, (cikkek, riportok, novellák, levelek), Bukarest, 1992.
Magyar karaván Itálián keresztül, Bp., 2006.
Légy már legenda (összes verse és mûfordítása), Bp., 2005.




poezii poezii poezii poezii
poezii
poezii Kirjanduse, luule ja kultuuri kodu. Kirjuta ja naudi artikleid, esseesid, proosat, klassikalist luulet ja võistlusi. poezii
poezii
poezii  Otsi  Agonia.Net  

Mistahes materjalide reprodutseerimine ilma meie nõusolekuta on rangelt keelatud.
Autoriõigus 1999-2003. Agonia.Net

E-mail | Privaatsus- ja avaldamispoliitika

Top Site-uri Cultura - Join the Cultural Topsites!